A meghívás módszerében kódolva van a kéretlenség. Az illető, akit meghívnánk, saját dolgaival van elfoglalva, amikor mi közbejövünk, kizökkentjük a korábbi állapotából, és olyasmire akarjuk rávenni, ami nekünk fontos, nem neki.

A számára való fontosság gondolata nem több, mint puszta feltételezés a részünkről.

A bevonzás alkalmával valami olyasmit lát maga előtt, ami felkelti érdeklődését, vagy akár irigységét is, és aminek eredményeként benne születik meg a döntés, hogy jó volna kipróbálnia a látottakat, hogy ő is elérje azt, amit a vonzó személy elért.

Vagyis anélkül válik számára fontossá a dolog, hogy arra bárki is szeretné „rábeszélni”.

A meghívás módszere kizárólag offline, az interneten kívül használható, a hagyományos hálózatépítésben.

Az interneten a meghívás módszerét nem lehet használni, ugyanis a kéretlen kereskedelmi üzeneteket a törvény tiltja, és a tiltást megszegőket bünteti.

Az interneten egyetlen elfogadható megoldás van a közösség növelésére, a vonzó egyéni példa, illetve egy eseményen való önkéntes – személyi címzés nélküli – részvételre való közösségi meghívás.

Az információt az eseményről maga a tájékoztató teszi közzé egy adott közösségben, például a fészbukon. És az vesz részt az adott eseményen, aki úgy dönt, hogy érdekli az esemény.

Remélhetőleg érthető, mi a lényeges különbség az egyéni címre küldött meghívó és a közösségi eseményről szóló tájékoztató között.

Szeretném elmondani még, ha valakinek az e-mail címével rendelkezünk, mert ismerősünk, az még nem indok önmagában arra, hogy kéretlen kereskedelmi üzenetet küldjünk neki.

Csak egy kivétel van, ha az illető tudta, hogy amennyiben megadja az e-mail címét, érkezhetnek a lista tulajdonosától kereskedelmi üzenetek, hiszen az e-mail címért cserében a listaépítőtől információs anyagot (e-könyvet, videót, audiót) kapott ajándékként, amely információs anyag valamely termék értékesítésével áll kapcsolatban.

A hogyan kommunikáljunk, hogy felkeltsük az érdeklődést magunk és a közösségi kereskedelem iránt, fontos és csak hosszan megválaszolható kérdés, amelyről külön kell írni.

Kéretlen levélküldésről akkor beszélünk, ha olyan címzettnek küldenek levelet, aki nem tett a számára történő levélküldéshez való hozzájáruló nyilatkozatot még az első számára való levélküldés előtt. Ide tartozik a megtévesztő, félrevezető tartalmú levél is, különösen, ha a címzettben azt a látszatot kelti, hogy egy általa ismert, a feladótól eltérő harmadik személytől származik a levél.